Bill gyorsan szelte �t a havas utc�kat … arca piroslott a k�nnyekt�l. Rosszul �rezte mag�t, elhagyatottnak, mag�nyosnak.

Ami�ta megismerte Jessyt �gy volt vele ha �k nem lehetnek egy�tt akkor megsz�nik l�tezni, hiszen � az �letet mindig is a l�nnyal k�pzelte el.

Mikor megtal�lta pedig �gy �rezte mintha a sors avatkozott volna k�zbe, �s mintha az �l�be pottyant volna az az elk�pzelt l�ny akir�l m�g kiskor�ban a sch�nes M�dchen aus dem all-ban �rt.

Esz�be jutottak a k�z�s eml�kek, minden ami Jessyhez k�t�tte �s egyszer�en nem tudta elhinni hogy ez megt�rt�nt. Hogy kar�csonykor a l�ny egy smssel mondta ki a v�gs� sz�t.

Hirtelen bel�j�tt az ideg majd kem�nyen beletaposott a g�zba, nem is gondolkozva, �m ekkor �tt�rt a m�sik s�vba �s ott egy szembe j�v� aut�val haladtan sebesen egym�s fel� … a m�sik aut� m�r jav�ban f�kezni �s eszeveszetten dud�lni kezdett, �s az �tk�z�s majdnem elker�lhetetlen volt, de Bill �szbekapott �s egy gyors mozdulattal elr�ntotta a korm�nyt, majd egy kis utc�ba siker�lt lefordulnia.

Ott le�ll�totta a j�rm�vet majd kalap�l� sz�vvel n�zett el�re s figyelte ahogyan a s�r�n hull� h�pelyhek ellepik az aut� sz�lv�d�j�t.

Majdnem meg�lte mag�t. Majdnem.

Sz�rnyen �rezte mag�t �s most m�r mindegy volt ki is �, mit szabad neki �s mit nem de keserves zokog�sba kezdett.

Minden k�nnycsepp egy f�j� seb volt a sz�v�ben, nem tudott gondolkodni, nem volt mag�n�l, csak s�rt �s k�zben arra az emberre gondolt aki lehet m�r sohasem lesz vele.

Hirtelen valami kem�nyet �rzett a zseb�ben … kutatni kezdett benne majd kivette �s akkor l�tta csak, hogy szerelme kar�csonyi aj�nd�ka volt.

A gy�r�. Amit olyan nagy odaad�ssal v�s�rolt neki.

Nagy leveg�t vett �s kisz�llt az aut�b�l.

Hideg volt. �s er�sen havazott odakinn.

Kicsit f�zott is de nem �rdekelte, j�t tett neki a friss leveg�.

Kitiszt�totta az agy�t, �s megnyugtatta.

Kis id� ut�n k�r�ln�zett hogy m�gis merre j�rhat, majd tudatosult benne egy f�j� felismer�s.

A Felix Club el�tt parkol. A sors kegyetlen fintor�nak �rezte hogy akarta �s tudta n�lk�l arra a helyre �rkezett ahol el�sz�r j�tt �ssze Jessyvel.

F�j�n vette tudom�sul a dolgot, majd forgatni �s n�zegetni kezdte a kez�ben szorongatott gy�r�t.

B�nat�ban elejtett egy utols� k�nnycseppet ami a gy�r�re esett, majd megpuszilta azt �s v�g�l eldobta, ami r�gt�n el is t�nt a feh�r h�ban.

�jra aut�ba sz�llt, majd imm�ron lassan hazahajtott.

Mi mindannyian idegesen �lt�nk a megter�tett asztaln�l, m�r olyan 11 k�r�l j�rhatott, �s d�l �ta senki sem evett, de most valahogy nem ment le a torkunkon egy falat sem. Ideges�t�en kattogott a falon az �ra, �m minden egyes m�sodperc olyan volt mint egy �r�kk�val�s�g.

Simone az ablakn�l �llt �s figyelte f�rj�t �s nagyobbik fi�t ahogyan a h�z el�tt �csorogva v�rj�k h�tha Bill meg�rkezik.

Gustav , az anyuk�ja �s Franziska  egym�s mellett �ltek, a k�t n� pedig Gustav v�ll�n pihentette a fej�t, �s mindketten f�radt tekintettel n�ztek a semmibe.

Georg is ott �lt, n�ha eszegetett valamit, de csak keveset, �n pedig nem b�rtam egy helybe lenni, hol Simon�t �lelgettem hol az asztal k�r�l j�rk�ltam.

K�ts�gbeesetten pr�b�ltam h�vni Jessyt, hogy legal�bb magyar�zza m�r meg mit mi�rt tett, de ki volt kapcsolva.

Bill pedig a saj�t telefonj�t otthonhagyta.

�n: kimegyek … - �lltam fel mire mindenki r�mn�zett

Simone: hov�? – k�rdezte ijedten

�n: csak viszek Gordonnak �s Tomnak egy kis meleg te�t, m�r egy �r�ja kint �llnak.

Simone: oh �rtem, van f�zve, ott van a konyh�ban – mondta majd les�t�tte a szem�t �s ism�t az ablak fel� fordult – jajj kisfiam, hol lehetsz? – s�hajtott.

A k�t b�gr�vel a kezemben kil�ptem a h�zb�l, �s �reztem ahogy a friss h� ropog a l�bam alatt, �s ahogyan arcomat megcsapja a hideg.

Tom �s Gordon a ker�t�sn�l �lltak, Tom l�zasan sz�vta a cigarett�kat, Gordon pedig pr�b�lt higgadt maradni.

�n: hoztam egy kis te�t, nehogy megf�zzatok.

Gordon: k�sz�nj�k aranyos vagy.

Tom: �n nem tudom meginni, vidd vissza.

�n: Tom csak vedd a kezedbe, legal�bb felmeleg�t.

Gordon: igaza van, magfagyunk itt.

�n: k�rlek – n�ztem r� k�rlelve

Erre � csak szorosan meg�lelt. �reztem hogy nagyon ki van bukva �s hogy sz�s�ge van a szeretetre.

Tom: mi�rt nem �rzem? – suttogta

�n: micsoda?

Tom: mi�rt nem �rz�kelem hogy mivan vele? Ha t�vol volt mindig tudtam mibaja, milyen a kedve, �reztem bel�l, de most nem �rzem csak hogy szorul a sz�vem, de semmi szomor�s�g, csak �ress�g.

�n: azt �rzed amit � – fogtam meg a kez�t majd a sz�v�re tettem – most nem k�ls� szemmel, hanem a bels�ddel. Biztos vagyok benne.

� csak meglepetten n�zett r�m majd megint meg�lelt�k egym�st �s �gy maradtunk p�r percig.

A csendet Gordon t�rte meg.

Gordon: n�zz�tek!!! Egy aut�! – mutatott az utca v�g�r�l lassan k�zeled� aut�ra.

A l�mpa miatt nem l�ttuk pontosan hogy ki az, de amikor m�r csak p�r h�zzal od�bb volt, megl�ttuk a rendsz�mot.. Bill volt az!

�n: istenem … - csak ennyit tudtam kiny�gni.

Amikor meg�llt, egy pillanatig nem sz�llt ki. Ekkor Tom odaszaladt �s a vezet� �l�s fel�li ajt� kiny�lt �s kisz�llt Bill.

Az ikrek hirtelen egym�snak estek, �s szorosan �lelt�k a m�sikat.

Gordonnal csak �lltunk �s figyelt�k ezt a nem mindennapi jelens�get.

Ezt a csod�t ami k�t ikertestv�r k�z�tt lejzajlott, ezt a szeretetet.

Szomor� �m egyben boldog pillanat volt.

Bill: �n ..

Tom: tudom …

Bill: k�sz�n�m hogy vagy nekem – mondja majd �jabb r�vid �lel�s k�vetkezett �s elindultak fel�nk.

Gordon is kapott egy �lel�st. Majd �nis.

Bill eg�sz test�n �reztem, a leverts�get, a szomor�s�got, �s egy pici remeg�st is.

A sz�vem megszakadt hogy �gy kellett l�tnom, de �n csak m�g jobban �leltem.

Bill: ne haragudjatok – suttogta rekedtes hangon

�n: ugyan … nyugodj meg! Veled vagyunk – b�ztattam

Bill: k�sz�n�m – er�ltetett egy kis mosolyt az arc�ra majd hirtelen a h�zb�l kirohan� Simon�re lett�nk figyelmesek!

K�nnyes arccal borultak fi�val egym�s nyak�ba, majd kis sz�v�lt�s ut�n bement�nk a h�zba, mert m�r kezdt�nk f�zni.

Annak ellen�re amilyen ideges volt mindenki, most hal�l nyugodtan kezelt�k a helyzetet, senki sem teremtette le Billt, hogy de mi�rt csin�ltad … pontosan tudtuk mi�rt … �s egyszer�en csak h�l�t adtunk istennek hogy �ps�gben haza�rt.

Simone felk�ldte a fi�t a szob�j�ba, majd egy t�lc�ra pakolt neki �telt �s felvitte neki. Mi a t�bbiekkel pedig csendben megvacsor�ztunk �s olyan �jf�l k�r�l mindenki elvonult a maga kis szob�j�ba.

Mi is lefek�dt�nk Tommal, �n pr�b�ltam aludni de nem ment, csak forgol�dtam, majd mikor a m�sik oldalamra fordultam, akkor l�ttam csak hogy Tom sem alszik, hanyatt fekve a plafont figyeli …

�n: mi�rt nem alszol? – k�rdeztem

Tom: nem megy …

�n: ennyire megviselt?

Tom: ann�l is jobban … tudod … az egyik percben �reztem egy nyilal�st a sz�vemben … mintha Billel valami t�rt�nt volna … Gordon �szre is vette rajtam �s r�gt�n �tkarolt hogy mi bajom … ut�na heves sz�vver�sem lett … azt�n semmi… annyira rossz volt … mintha … mintha majdnem elvesz�tettem volna a testv�remet … - b�kte ki nagyot nyelve

�n: de nem vesz�tetted el! Itt van �ps�gben, �s a szob�j�ban alszik m�r rem�lhet�leg! Csak arra gondolj hogy nincs baj, �s ne arra hogy mi t�rt�nhetett volna.

Tom: �lelj meg k�rlek – majd kand�rosan hozz�m b�jt �s a fej�t a mellkasomra tette. �n pedig szorosan �t�leltem.

Tom: ugye te sosem hagysz �gy magamra mint a Jessy a testv�remet – mondta felemelt fejjel, �s r�m emelte kivert kiskutya tekintet�t.

�n: eszemben sincsen! Sosem hagylak magadra! Itt leszek melletted! – mondtam �szint�n.

Tom: szeretlek – mondta h�l�s tekintettel

�n: �n is szeretlek Tom – mosolyodtam el majd ism�t meg�lelt�k egym�st �s egym�s karjaiban v�gre siker�lt eljutnunk az �lmok orsz�g�ba.