Minden olyan �res volt.
Olyan elhagyatott.

A szoba, ahol annyi �jjelt t�lt�ttek egy�tt.
A napok pedig olyan gyorsan teltek … mi�ta �tjaik k�l�n v�ltak …
Bill szomor�an �lt hotelszob�j�nak �gy�n.
N�ha elter�lt rajta, de r�gt�n fel is pattant mert ak�rmennyire is friss volt a huzat, m�g most is a l�ny �des parf�mj�t �rezte.
B�r nem is az �gyhuzat� volt ez, hanem m�g az orr�ban �rezte azt a jellegzetes illatot, amelyet annyira im�dott.
A kedvence volt.
�s keserves szomor�s�ggal vette tudom�sul hogy t�bb� nem �rezheti ezt az illatot, azon a puha b�r�n.
Telnek a napok, n�lk�le itt lenni, ebben a kis szob�ban … pedig t�nyleg minden olyan j� volt … minden � �s a l�ny …
Valami m�gsem ment.
Nem akart gondolkodni, em�szteni mag�t, �gy gondolta elj�tszik a telefonj�val ami az �jjeli szekr�ny�n hevert. �m amikor odany�lt a keze �gy�be m�gsem a telefon akadt, hanem egy fot�.
Egy k�z�s fot�.
Az els�, �s tal�n utols� k�pe is a l�nnyal.
Franciaorsz�gban k�sz�lt a k�p, az Eifel-torony tetej�n. Tudta hogy a l�ny nem szereti a francia rajong�kat miatta, de Bill tudta hogy a l�ny  nagyon boldog lesz a l�tv�nyt�l amit majd odafent tapasztal. �s Billnek is nagy �lma volt hogy a hatalmas vaskolosszus tetej�n �llhasson egyszer �lete szerelm�vel a karjaiban.
Azon a napon nagyon boldogok voltak. D�lut�n az �szi, sz�nes levelekt�l megtelt p�rizsi utc�kon s�t�lgattak k�z a k�zben, este pedig az Eifel-torony tetej�n gy�ny�rk�dtek a kil�t�sban.
Sosem felejti el mennyit �lelkeztek �s cs�kol�ztak ott fent. Mikor titkon azt k�pzelt�k hogy a vil�g tetej�n vannak, �s �k uralj�k mindazt.

Akkor m�g minden olyan j� volt.
Minden, � �s a l�ny.
�m most v�ge.

Minden csak egy eml�k. A csod�s este, a csod�s egy�tt t�lt�tt percek, �s maga a l�ny.
A k�pet n�zve egy k�nnycsepp jelent meg az arc�n.
Nem akarta hogy �gy legyen, m�gis �gy lett.
Tudta, hogy semmit sem csin�ltak rosszul.
Az id� viszont �gy gondolta, hogy k�l�n kell tov�bbmenni�k.
�s majd megl�tj�k hogy jobb lesz.
�m nem lett jobb. Bill �let�ben el�sz�r s�rt hotelszob�ja rejtek�ben, �s szomor�s�g�nak egyetlen oka volt egy f�nyk�p, mely m�g�tt annyi �rz�s �s �lm�ny volt.
F�jdalm�ban lepergett el�tte az ami p�r nappal azel�tt t�rt�nt.
Az a sz�rny� nap, mikor elvesztette azt az embert, akit Tom mellett az �let�n�l is jobban szeretett.
�s nem mondhatta azt hogy sajn�lj�k,nem, nem akarta sajn�ltatni mag�t, vagy hogy v�gasztalj�k.
Tudta hogy az � hib�ja minden. � mondta ki el�sz�r azt a sz�t, amit val�j�ban nem akart „Menj”.

Azon a napon kor�n reggel m�r az egyik h�res tvn�l voltak hogy interj�t adjanak �s hogy szerepeljenek egy showban. Ut�na k�vetkezett egy m�sik helyen egy fell�p�s, d�lut�n pedig szint�n egy interj� egy �js�gnak.
M�r napok, s�t hetek �ta ez ment.
Aznap pedig Jost bejelentette hogy m�snap egy tehets�gkutat� m�sorban l�pnek fel Franciaorsz�gban, sz�val egy napig biztos t�vol lesznek.
Bill �s a t�bbiek csak b�lintottak … de Bill most nem �r�lt a h�rnek. Eddig mindegy volt hogy Franciaorsz�g vagy esetleg Lengyel … neki az volt a l�nyeg hogy emberek el�tt j�tszhasson …
�m most volt valaki akire gondolnia kellett.

Akit nem cipelhetett mindig mag�val.
Akinek szeretett volna �jjel-nappal szeretetet adni, akit szeretett volna �lelni, cs�kolni, �s tudatni vele mennyire im�dja.
De ott volt a zenekara, a karriere, a sok ember akik elv�rt�k t�le hogy mindig toppon legyen �s ott legyen ha kell.
Nem adhatta fel hiszen az �lmait �lte.
De most .. m�gis megoszthatta m�ssal is az �lmait, a titkait, az �rz�seit egy olyan emberrel akit szeretett.
�m a karrier k�zbesz�lt. �s nem tehetett m�st.
Megkellett tennie ezt a l�p�st.
Mikor azon a napon visszat�rtek a hotelbe, a l�ny kedvesen mosolyogva, ism�t t�relmesen, semmi rossz sz�nd�k n�lk�l �des cs�kkal v�rta.
Mikor megk�rdezte a sr�ct�l hogy hogy telt a napja � csak annyit felet „j�l, fogjuk r�”
De nem volt meggy�z�.

�s t�nyleg j� volt a napja, mert azt csin�lhatta amit szeretett, de rossz volt hogy am�g � j�l �rezte mag�t, addig kedvese a hotelben volt, egyed�l.
J� ideje �gy ment ez, de a l�nynak egy szava nem volt, �m l�nyegesebben keveset besz�lgettek.
�ltal�ban Bill mes�lte a napj�t, m�g a l�ny mosolyogva hallgatta �t.
Ut�na pedig igyekeztek a nap marad�k r�sz�t egym�s karjaiban t�lteni.
�rezni egym�s k�zels�g�t.
Egym�s illat�t.
Hallgatni a m�sik l�legzet�t.
Ez t�bbet mondott minden sz�n�l.
Bill m�gis kezdte rosszul �rezni mag�t.
Tudta hogy �k nem csin�ltak semmit rosszul, de ez �gy nem megy tov�bb.
�s azon a napon kimondta a v�gzetes mondatot:
”k�rlek menj el”
A l�ny nem �lelte t�bbet, nem b�jt hozz�, nem d�lt a mellkas�ra, �s nem cs�kolta tov�bb, hanem megh�kkenve h�z�dott el t�le.
Bill ekkor kezdett csak igaz�n egy nyilal� f�jdalmat �rezni a mellkas�ban.
A l�ny nem hitte el, azt gondolta rosszul hall.
De Bill meger�s�tette ism�t : „Menj”
Imm�ron k�nnyekkel a szem�ben.
A l�nynak is folytak m�r a k�nnyei, �s csak annyit k�rdezett "mi�rt?"
Mire az �nekes meg is adta a v�laszt:
” Menj, �s hagyjuk mindent magunk m�g�tt,
�s ne pr�b�ld meg�rteni, mi�rt nem megy t�bb�, pr�b�ljunk meg mindketten elveszni, nek�nk csak az lehet a folytat�s ha nem l�tjuk t�bb� egym�st”
Mondta �s mire befejezte a mondat�t m�r f�rfi l�t�re kem�ny s�r�ssal k�szk�d�tt.
S arca feket�llett az elfolyt sminkt�l.
” tedd meg �rted �s �rtem, mert �n nem tudom megtenni, nem lenn�k hozz� el�g b�tor” – folytatta.
De a l�ny nem is akarta tov�bb hallgatni.
Halkan lehajtotta a fej�t, szeme �s arca m�r piros volt a k�nnyekt�l. De meg�rtette. �s t�bbet nem sz�lt a fi�hoz. Elment.
Az�ta is telnek a napok.

M�g minden a l�nyra eml�kezteti.
S�t�lva a p�rizsi �szben �gy �rzi mintha l�tn� a l�ny nyomait, �s mind hozz� vezetn�k, m�g �gy is, oly t�vol t�le.
Ahogy s�t�lgat a napf�nyben visszan�z az �rny�k�ra. �s gondolkozik.
Legut�bb k�t �rny�kot l�tott egym�sba kapaszkodva ugyanitt.
De most csak egyet l�t.
Nem l�tja m�r magukat.
M�r egy d�lut�n telt el hogy mag�nyosan r�tta a p�rizsi utc�kat.
Furcs�llta hogy nem ismerte fel senki, �s egy fan sem j�rt arra amerre �.
De �r�lt neki. Mert most senkivel sem tudott volna kedves lenni, vagy mosolyogni.
�s nem akart csal�d�st okozni, sem a fanoknak, sem Jostnak, sem a band�nak.
Sz�ve televolt f�jdalommal, m�gis teljesen �res volt.
K�nnyei m�r nem voltak, nem maradt egy k�nnycsepp sem.
De em�sztette mag�t. Ak�rh�nyszor lepergett el�tte a szak�t�s napja, annyiszor lett rosszabb.
�s egyszer csak azon kapja mag�t, hogy az Eifel – torony hatalmas l�bai el�tt �ll.
M�r s�t�tedett �s kellemes f�lhom�ly fedte be az �p�tm�nyt.
Majd mikor a horizonton elt�nt a nap, kigyulladtak a torony f�nyei.
Tudta hogy megfogja b�nni, �s hogy m�g jobban fog neki f�jni, de nem �rdekelte.

Felment arra a helyre, ahol �lete legcsod�latosabb pillanatait t�lt�tte, azzal aki a legfontosabb sz�m�ra. �s akinek f�jdalmat okozott, pedig nem akart. Nem volt sz�nd�kos. Hisz � csak j�t szeretett volna tenni.

Mindkett�j�knek.
Mikor f�l�rt megsz�ntek az �rz�sek. Nem �rzett semmit m�r. Csak egy t�tong� lyukat a sz�v�ben.

Elvesztette azt, aki t�bbet jelentett neki mindenn�l.
Az � hib�j�b�l.
�s jobb lett? Nem, semmivel nem lett jobb.

De nem is t�prenget m�r ezen.
Annak a sz�p est�nek a pillanatai villantak be el�tte �s j�tsz�dtak le lelki szemei el�tt.
M�g �l�nken eml�kezett a l�ny kacag�s�ra, a csillog� szemeire, a boldog arc�ra, a meleg �lel�s�re, �s arra a percre ahogyan v�gign�zt�k hogyan t�nik el a nap az �gboltr�l s veszik �t az ir�ny�t�st a csillagok.

Az �nekes megint k�nnyezni kezdett.
�s ebben a percben egy dalt kezdett halkan �nekelni.

Telnek a napok
N�lk�le itt lenni
Minden annyira j� volt
Minden �n �s te
Menj
Menj

Semmi rosszat nem csin�ltunk
Az eg�sz id� elk�pzel�s
�gy tud tov�bbmenni
Minden m�st majd megl�tunk
Menj
Menj

Menj ,hagyjuk te �s �n m�g�ttem
Ne pr�b�ld meg�rteni
Mi�rt nem megy t�bb�
Menj, pr�b�ljunk meg mindketten elveszni
Nek�nk csak ez lehet a folytat�s
Ha nem l�tjuk t�bb� egym�st
Menj
Menj!

Menj
Tedd meg �rted �s �rtem
�n nem tudom megtenni
Nem lenn�k hozz� el�g b�tor
Minden �n �s te
Menj
Menj

Telnek a napok
N�lk�le itt lenni
A nyomaid elvezetnek hozz�m
Oly' t�vol t�led
Menj
Menj

Menj, hagyjuk te �s �n m�g�ttem
Ne pr�b�ld meg�rteni
Mi�rt nem megy t�bb�
Menj, pr�b�ljunk meg mindketten elveszni
Nek�nk csak ez lehet a folytat�s
Ha nem l�tjuk t�bb� egym�st
Menj
Menj!

Megt�r�m a f�nyt
Az �rny�kok r�m zuhannak
Nem l�tom magunkat
Minden �rny�k r�m zuhan
R�m
�rny�kok zuhannak r�m...

Telnek a napok
N�lk�le itt lenni
Ez minden, ami maradt nek�nk
Ha m�sz
Ha most m�sz
Ne pr�b�ld meg�rteni
Mi�rt nem megy t�bb�
Menj
Pr�b�ljunk meg mindketten elveszni
Nek�nk csak ez lehet a folytat�s
Ha nem l�tjuk t�bb� egym�st
Menj
Menj!

S arc�t ism�t forr� k�nnyek sz�ntott�k v�gig.
�m ism�t �rezte a l�ny illat�t.
Ism�t �rezte az �rint�s�t pont �gy, mint akkor este.
�m most nem k�pzel�d�tt.
T�nyleg ott volt mellette.
Ijedten l�tta hogy a l�ny t�nyleg ott �ll.
Becsukta a szem�t majd pedig �jb�l kinyitotta hogy t�nyleg nem csak �lmodik-e.
De nem �lmodott.
Szerelme ott volt mellette. Arca ugyanolyan k�nnyes volt mint Bill�.
Egyik kez�vel pedig a fi� kez�t fogta.
Csak n�zett r�, �s egy sz�t sem sz�lt.
Bill pedig kis t�tov�z�s ut�n, de �gy d�nt�tt nem �rdekli t�bb� senki �s semmi, nem �rdekli mi a helyes �s mi nem, nem �rdekli ki �rt vele egyet �s ki nem, nem �rdekli hogy ki �ll majd mell� �s ki nem, de most nem fog rosszul cselekedni.
Majd hirtelen mag�hoz �lelte a l�nyt, mintha csak az �lete m�lna rajta.
Fogta, szorosan, szor�totta mag�hoz, folytak a k�nnyei, �s nem hitte hogy m�g egyszer �gy tarthatja majd �t a karjaiban, ugyanitt.
Mindketten s�rtak, de most a boldogs�gt�l.
Most nem sz�m�tott az mi t�rt�nt eddig, mit tettek j�l �s mit tettek rosszul.
Csak az sz�m�tott hogy egy�tt lehetnek.
�jra.
Az Eifel-torony tetej�n.
Kis id� m�lva pedig Bill befejezte a dalt.
�m az utols� mondatot nem �nekelte, csak a l�ny f�l�be s�gta:

M�lnak a napok,
N�lk�led itt lenni,
MARADJ!