Svenja: kezdjem én? –kérdezte lehajtott fejjel már a WC-ben ugyanis muszáj volt kimennünk hogy megtudjuk beszélni … ez nem várhatott.

Én: hát énis kezdhetem …

Svenja: na jó akkor te ..

Én: huh … hát szóval … valamit már régóta nem mondtam el … tudod Tom már az első napokban rámszállt … és hát … velem olyan rendes volt ahogy mondtam is … aztán a múltkor mikor hallottam hogy csak le akar fektetni … kiakadtam … de utánam jött és azt mondta h csak azért mondja ezeket h Andy leszálljon róla mert amugy beégetné … és én megbocsátottam neki … és … tegnap … szóval … csókolóztunk …

Svenja: mivan???? Csókolóztál Tommal? – csattant fel kis gúnnyal a hangjában …

Én: igen …

Svenja: tszöh … és jártok ?

Én: nem … vagyis nemtudom …

Svenja: na ez szép … mondhatom büszke lehetsz magadra … csak úgy smárolgatsz a suli legnagyobb kanjával akiről köztudott hogy nála csak 1 éjszaka a menő … és te bedőlsz neki … és meg se beszéled velem hanem titkolózol …. Pffff …

Én: jólvan hibáztam nem kell leszúrni … de neked is van egy titkod úgy tudom ...

Svenja: jah … de … a tied felülmúlja az enyémet … én csak annyi h összejöttem Billel … de tudod mi JÁRUNK … és nemcsak egymás igényeit elégítjük ki !!! …

Én: micsoda? És ezt nem mondtad el nekem?? Mikor mindig róla áradoztál??

Svenja: na te ne gyere nekem ilyenekkel …

Én: te se gyere nekem ilyenekkel … azt hittem barátnők vagyunk …

Svenja: eddig én is .. na csá … - majd megfordult és kiakart menni a mosdóból de ott már valaki várta …

Linz: nocsak nocsak kedveskéim … 10 perce már megy az óra de a 2 grácia az illemhelyen tölti a tanulásra szánt idejét ..

Svenja: oh tanárnő rosszul teccik gondolni .. öö én ..

Linz: csitt elég! Nem érdekel a magyarázata kisasszony! Mindketten kövessenek az irodámba … és lelkiekben készüljenek fel mit fognak mondani a szüleiknek – mondta gúnyos mosollyal az arcán majd a két tenyerét dörzsölgetve elindult az irodája felé …

Mindketten nagyon dühösek voltunk és most ez a szerencsétlen is itt zaklat minket …

Azt hittem ettől rosszabb már nem lehet. De nem is érdekelt Linz … inkább hogy Svenja eltitkolt előlem dolgokat … és ami legjobban feltud bosszantani ha hazudnak és ha eltitkolnak előlem dolgokat …

Inkább mondja el a legdurvább dolgokat is de ne titkolózzon … nem fogom leharapni a fejét …

Lassan elértünk az irodába ahol  Linz leültetett minket maga elé és végigkellett hallgatnunk a szánakozó dumáját az illemekről meg a lógásokról meg mindenről.

Meg sem próbáltunk védekezni. Csendben duzzogtunk …

Majd mikor végeztünk, már egy-egy intővel a kezünkben hagytuk el a hírhedt helyiséget…
Egymásra sem néztünk, csak egyikünk az egyik irányba, másikunk a másikba elindult a folyosón … majd kicsengőre be is értünk a terembe.

Steve rögtön mint aki megérezte hogy baj van felállt a helyéről és az éppen a teremből kisprintelő Sveni után rohant … meg is értem h nem hozzám hiszen mi nem vagyunk olyan régóta barátok … nem is érdekelt …

Összepakoltam a cuccom majd énis kimentem a  folyosóra a szekrényemhez hogy  előszedjem a kémia felszerelésemet …

Majd mikor bezártam az ajtaját majdnem megállt a szivem …

Tom támaszkodott ugyanis ott …

Tom: szia – mosolygott

Én: ööö szia – erőltettem én is egy mosolyt … ( nem tudtam mit akar)

Tom: hogy vagy? – kérdezte kedvesen

Én: hát voltam már jobban is … de megvagyok …

Tom: mi a baj? – váltott komolyra

Én: hagyjuk … majd máskor … - majd elakartam menni

Tom: ööhm figy … csak szeretnék kérdezni valamit …

Én: hát … csak bátran ..

Tom: szóval – majd körülnézett – most mi hogy állunk?

Én: ezt meg hogy érted?

Tom: hát tudod … a tegnap este … szóval a tegnap este nem olyasmit csináltunk mint a szimpla barátok – majd sunyi mosolyra húzódott a szája

Én: hát de ezt mért tőlem kérdezed? – nevettem el magam .. vicces volt

Tom: hát mért ? mert talán számít a véleményed … meg én hiába akarok folytatást ha te nem .. szval érted …

Én: szóval akarsz folytatást? – döbbentem le

Tom: mi az hogy :)

Én: ne etess

Tom: úgy nézek ki mint aki viccel?

Én: de … te nem szoktál 2 naptól tovább járni senkivel … akkor? Nem értem :S

Tom: drága kiscicám :) vedd úgy hogy ez most egy extra különleges alkalom …

Én: az nálad mit takar? 3 napot? – gúnyolódtam viccesen :D

Tom: fullpoén …

Én: na jó … de nincs hátsószándék?

Tom: mért lenne? Ennyire nem bízol bennem …?

Én: hát igazság szerint …

Tom: na jó ne folytasd XD

Én: ok XD

Tom: annyit szeretnék kérni … hogy egyenlőre tartsuk titokban …

Én: nocsak … szégyellsz? :P

Tom: neem szó sincs róla … csak kell egy kis idő … míg beadom … tudod.

Én: ahama  haverok … értem … de … ez nem fog teljesen menni …

Tom: ezt hogy érted?

Én: úgy hogy Svenja már tudja … és ha a sejtésem jó akkor mostanra már Bill ill. Steve is …

Tom: micsoda??? Hogyan? – döbbent le

Én: majd elmondom … ha érdekel … suli után rámérsz …

Tom: rád mikor nem? :)

Én: na a nyálból vegyünk vissza :P

Tom: de egy kis gonosz vagy!!!

Én: tudom :D

Tom: 1-kor találkozunk a buszmegállóban … szia – majd legnagyobb megdöbbenésemre adott egy édes kis puszit a számra …

Annyira aranyos volt hogy magam sem hittem el hogy ez mind velem történik ..

Boldogan sétálgattam a kémia terem felé mikor valaki megszólított a hátam mögött…

- szóval a 2 Kaulitz … képesek voltak két barátnőt összeugrasztani … és elég volt csak annyi hogy a világon vannak … és ti érintkeztetek velük nem is akárhogy … ez igen … - hallatszott az ismerős hang kísérteties gúnnyal fűszerezve …